Selmeczi György karmester hetedik éve rendszeresen visszajár Kolozsvárra, az Állami Magyar Operába. Szoros a kötődése a városhoz, az intézményhez vallotta. Páratlan "szellemi és lelki energia van ebben a társulatban. Hihetetlen áldozatvállalással és nagyon komoly erkölcsi tartással próbálják megőrizni azt a színvonalat, melyet elődeik rájuk hagytak." Selmeczit belső kényszer hozza mindig haza. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a társulat felkészüljön azokra a radikális változásokra, amik bekövetkeznek. Ezeket a változásokat Selmeczi Magyarországon és Nyugat-Európában már végigélte. Ha nem készülnek fel, akkor itt ugyanazok a sorscsapások következnek be, mint Magyarországon vagy más rendszerváltó országokban, ahol művészegzisztenciák tragikus módon mentek rá arra, hogy nem tudtak váltani. Vége annak a korszaknak, amikor a kolozsvári Magyar Opera nemzetiségi hídfőállás volt. Kettős funkciót kell ellátni: nemzetközi összehasonlításban színvonalas előadást kell létrehozni, ugyanakkor a népszínházi funkciónak is meg kell felelni. Újra szükség lesz székelyföldi turnéra. /Csomafáy Ferenc: Egy ügyet szolgálni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./
1998. július 13.
Kolozsvári Erkel-bemutató Gyulán. Sorozatban az ötödik Erkel-dalművet mutatja be Gyulán a kolozsvári magyar operatársulat; a bemutatója egyben az előadás premierje is, mely után ősztől Kolozsvárt játsszák a Névtelen hősök című népies daljátékot - tájékoztatta az MTI-t Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója.Erkel Ferenc szülővárosában, Gyulán 1991 óta szerepel évről évre a kolozsvári Állami Magyar Opera. Az erdélyi dalszínház a nagy romantikus zeneköltő műveiből eddig a Hunyadi László-t, a Brankovics György-öt, a Bánk bán-t, valamint az István király-t játszotta el Gyulán is. A most színre kerülő Névtelen hősök az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyszerű katonáinak állít emléket, a többi Erkel-operától eltérő, a verbunkos hagyományokat fölelevenítő operettes hangzással. A népies vígopera első bemutatója 1880-ban volt Budapesten a Nemzeti Színházban, a mostani előadás az 1881-es kolozsvári s az 1916-os budapesti bemutató alapján készült. A kolozsvári társulat Dehel Gábor rendezésében játssza a darabot, amelyet Hary Béla karmester és Simon Gábor igazgató zenedramaturgi közreműködésével állítanak színre. A főbb szerepekben Szeibert Istvánt, Szabó Pétert, B. Vass Évát, Marton Melindát, Szakács Leventét és Molnár Jánost láthatja a közönség. A díszletet és a jelmezt Starmüller Katalin tervezte. A kolozsváriak idei gyulai vendégszereplését a társulat Carmen-előadása zárja: a Bizet-művet Ionel Pantea, a luxemburgi opera igazgatója rendezésében láthatják-hallhatják az operabarátok, vezényel Selmeczi György (Budapest). /MTI/
1999. július 21.
A Kolozsvárról elszármazott, jelenleg Budapesten élő zeneszerző-karmester Selmeczi György operafilmet forgat Kolozsváron. A többrészes operatörténeti filmsorozat két nagy témája: Kolozsvár, illetve az opera, mint műfaj. Ez a film a teljes operatörténetet kívánja átfogni napjainkig, de nem kronológiai sorrendben. A film rendezője Sándor Pál, Selmeczi írta a forgatókönyvet. Kolozsvárt akár a magyar opera bölcsőjének is nevezhetjük, állapította meg Selmeczi, hiszen itt zajlott le az első magyar nyelvű operaelőadás. Selmeczi a kolozsvári magyar opera állandó vendége immár tíz éve, karmesterként részt vett több produkció színpadra állításában. /Sándor Boglárka: Operafilm készül Kolozsváron - Kolozsvárról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2000. március 4.
Tíz éve ingázik a két ország városai között, operát rendez, vezényel és tehetségek után kutat Selmeczi György Kolozsváron született, Magyarországon élő zeneszerző. A kolozsvári Magyar Opera állandó vendégkarnagya 1991-től, amellett a szolnoki Szigligeti Színház zenei vezetője. Kedves városáról, Kolozsvárról megállapította. "Mostanra sikerült elpusztítani a város egykori szellemi életét. Véget ért valami, ami soha nem jöhet vissza. Hiszen most már a kisebbségi létnél és a többségi erőszakosságnál is sokkal nagyobb erők munkálkodnak a kulturális és szellemi erőtér ellen: a globalizáció, az a furcsa, édes méreghez hasonlítható fogyasztói ostobaság, ami rátelepszik mindenre." /Leopold Erika: Beszélgetés Selmeczi György erdélyi származású zeneszerzővel. Elpusztult Kolozsvár szellemi élete. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./
2000. május 25.
Máj. 19-én kezdődtek a harmincadszor megrendezett Marosvásárhelyi Zenei Napok. Az immár magyarországinak számító, de Erdélyhez éppúgy hozzá tartozó Selmeczi György vezényelte a marosvásárhelyi zenekart. Eljött a testvérváros, Kecskemét női kórusa. Máj. 22-én a Román Rádió kulturális adása élőben közvetítette a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum diákjainak felléptét, karmesterük Szalman Lóránd volt. Máj. 23-án a magyarországi Pavlovits Dávid gitárművész lépett fel, a következő napon zongoraest volt. Vokálszimfonikus hangversennyel zárul a rendezvény. /Máthé Éva: Marosvásárhelyi Zenei Napok - harmincadszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
2001. szeptember 8.
A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia tagjai szept. 8-án egy budapesti kulturális központ megnyitásán lépnek fel. Előadják Csíky Boldizsár Hegy című művét is. Vezényel Selmeczi György. - A marosvásárhelyi Művészeti Líceum Kvartett kamarazene-együttese kéthetes angliai körúton vesz részt egy alapítvány meghívására. /Budapesten a filharmónia. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./
2002. január 7.
Színházi vita. A külföldön élő, időnként hazalátogató Selmeczi György is kiállt Tompa Gábor színigazgató mellett. Szerinte többen Tompa Gábor meglincselésével foglalatoskodnak, a provincializmust kérik számon a színháztól. /Selmeczi György: Veszedelmes viszonyok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./
2002. január 12.
Színházi vita Jancsó Miklós reagált Selmeczi György hozzászólására /Veszedelmes viszonyok, Szabadság , jan. 7./ ."Tompa kétségkívül autokrata, s a modora is rossz" - írja Selmeczi. "Te mondád" - sietek hozzátenni. Azonban következik a dicséret: megteremtette az egyetlen nemzetközileg is számontartott erdélyi magyar művészeti intézményt. Selmeczi szerint növekszik a színházba járók száma. Kolozsvárról ez másképp látszik és a színházi statisztika. /Jancsó Miklós: Mellébeszélés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2002. január 12.
Színházi vita Szőcs István számára a hónapok óta zajló kolozsvári magyar színházvitában eddig megjelent cikkek közül a legvisszatetszőbb Selmeczi György írása. Selmeczi "káderez", denunciál, a szokásos balos, rutinos módon: odavetett, homályos utalással. A nézőszám emelkedéséről: egy előadásra nyolc jegyet adtak el, a másikra már tizenkettőt. Az igazgató-főrendezőnek itthon kellene tartózkodnia. Az évad első bemutatóját /Elveszett levél/ novemberre tűzték ki. A bemutatónak még híre-hamva sincs. Az igazgató-főrendező átjátszotta a vállalkozást egy bukaresti rendezőnek, aki rövid itt-tartózkodás után visszatért a fővárosba, és bevonult az ideggyógyászatra. Indokolt lett volna, hogy a Fordítások előadását a stúdióból legalább egyetlen alkalommal felhozzák a nagyterembe. /Szőcs István: Tisztánláthatási ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2002. január 15.
Az Erdélyi Kórus tavaly decemberi száma beszámolt arról, hogy megalakult a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség. A szövetséghez tartozónak vallja magát 161 erdélyi, 59 magyarországi, 6 szlavóniai, 7 kárpátaljai, 6 szlovákiai, 8 vajdasági kórus és zenekar, tiszteletbeli tagként tartanak nyilván 32 erdélyi, 43 magyarországi, 2 kárpátaljai, 9 szlovákiai, 7 vajdasági, 1 svédországi, 1 németországi, 1 kanadai kórust és zenekart. Mindezekkel együtt 20.000 fölé nőtt a tagok száma. Az Erdélyi Kórus közölte Szabó Csaba, Csíky Boldizsár és Selmeczi György egy-egy kórusművének kottáját is. /b.d. [Bölöni Domokos]: Erdélyi Kórus. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./
2002. február 1.
Színházi vitaMarius Tabacu nyílt levéllel fordult Selmeczi Györgyhöz, a színházi vitáról, a Tompa Gábor nevével fémjelezett helyzetről van szó. Pontosabban a "vitában a legkevésbé van szó Tompa Gáborról, inkább a köztér önkényes birtoklására való törekvésről." Marius Tabacu szerint a vita "a színházzal kapcsolatos kérdéseket zárja ki, mert itt csak pro- vagy kontra-Tompa lehetőségek maradtak érvényben. Ezt pedig kikérem magamnak." /Marius Tabacu: Nyílt levél Selmeczi Györgynek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
2002. február 8.
A Magyar Emberi Jogok Alapítvány és a New York-i Magyar Kulturális Központ egyedülálló koncertet szervez a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetem javára, amelynek keretén belül négy, nemzetközileg elismert magyar zongorista /Szakcsi-Lakatos Béla, Jávori Ferenc, Darvas Ferenc és Selmeczi György, a Kolozsvári Magyar Opera állandó karmestere/ lép fel febr. 12-én New-Yorkban, a Kate Playhouse-ban. - A Magyar Emberi Jogok Alapítvány bejelentette egy elkülönített, állandó alapnak a létrehozását, amelynek teljes összege az Erdélyi Magyar Tudományegyetem építését és működését szolgálja. /Hot Hungarians Hangverseny a Sapientia javára. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8/
2002. szeptember 21.
A Kolozsvári Magyar Opera megkezdte 211. évadját. Rossz a helyzetben vannak, jelezte Simon Gábor igazgató. A karból elmentek néhányan. Nyomasztó a Nagy-Románia Párt ellenségeskedése, az ellenőrző szervek befolyásolhatósága magánfeljelentések hatására, Magyarország elszívó hatása s végül a közönség közömbössége. Tompa Gábor, a színház igazgatója a közös termeket sorra kisajátítja, pedig az opera tagjainak létszáma a kétszerese a színházénak. A magyarországi sikeres pályázatok révén tudták bemutatni az idén Gyulán a Saroltát, s ebből fedezték a felújított Rigoletto díszleteit, a Hófehérke és a hét törpe című balettelőadás költségeit is ebből állták. Selmeczi György tíz évig elárasztotta ötletekkel a Magyar Operát, ajánlott címeket, énekeseket, vendégszerepléseket és ajánlotta saját magát karmesterként, majd rendezőként is. Aztán jött Selmeczi újságcikke. Azóta nem kezdeményez semmit. Sőt Selmeczi most operát rendez a Magyar Színházban. - Egyed Emese, a Babes-Bolyai Tudományegyetem irodalom tanszékvezetőjének javaslatára szeretnék a Kolozsváron tanuló magyar egyetemistákkal megismertetni és megszerettetni az operát. /Hintós Diana: Gondokkal terhes évadkezdés a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./"
2002. október 17.
Szőcs Géza javasolta, hogy Budapesten állítsák fel az 1956-os forrdalaom reprezentatív emlékművét. Ez az emlékmű Magyarország egyik új szimbóluma lehetne. "Ennek az alkotásnak a főváros egyik legjobban látható pontján kellene hirdetnie minden itt élő és minden errejáró számára, hogy kis népek is képesek nagy tettekre. Ez a világraszóló, XXI. századi új Szabadság-szobor, mint látomás, kihívás és feladat, talán képes lesz egyesíteni a nemzetet..." "Első körben azokat szeretném megszólítani, akiknek élete, személye, sorsa, életműve szorosan kötődik 1956-hoz, 1956 előkészítéséhez és emlékének ébrentartásához - s ha javaslatom ezek egyetértésével találkozik, meglesz annak az esélye, hogy átfogó társadalmi, politikai és kulturális konszenzus teremtse meg azokat az alapokat, amelyeken felépülhet az emlékmű...". A felhívás aláírói: Faludy György; Halda Aliz - a Nagy Imrével együtt kivégzett Gimes Miklós menyasszonya; Gyenes Judith - Maléter Pál özvegye; Király Béla - az 1956-os Nemzetőrség főparancsnoka; Jánosi Katalin - Nagy Imre unokája; ifj. Bibó István - Bibó Istvánnak, a Nagy Imre-kormány miniszterének fia; Pongrátz Gergely - a Corvin-köz parancsnoka; Szilágyi Júlia - Szilágyi Józsefnek, Nagy Imre mártír munkatársának lánya Az 1956-os emlékművel kapcsolatos felhíváshoz eddig csatlakoztak: Barta Tibor agysebész; Benyhe István tanár-közgazdász; Bodor Ádám író; Bollobás Enikő egyetemi tanár; Csicsery-Rónay István író; Csoóri Sándor költő; Entz Géza művészettörténész; Eörsi István költő; ifj. Feszt László képzőművész; Amedeo Di Francesco egyetemi tanár (Nápoly); Félicie M. de Gérando-Teleki műfordító; Herner János irodalomtörténész; Illyés Mária művészettörténész; Kalapáti Ferenc költő; Kemény Katalin író; Kertész Imre író; Kodolányi Gyula költő; Kolozsvári Papp László író; Lászlóffy Aladár költő; Orbán György zeneszerző; Thomas Ország-Land újságíró; Hans Henning Paetzke műfordító; Pekár István, a Duna Televízió elnöke; Rajk László műépítész; Selmeczi György zeneszerző; Szakály Sándor történész; Szepes Erika esztéta; Szerdahelyi István esztéta; Szeremley Huba vállalkozó; Szilágyi Sándor szerkesztő; Szörényi László irodalomtörténész; Takács Jenő zeneszerző; Tempfli József püspök; Tőkés László püspök. Aláírom, ha ez az emlékmű nem a kommunizmus megreformálásának, hanem legyőzésének szimbóluma akar lenni - mondta Pongrátz Gergely. Ám a helyszín inkább a Városligetnél, a Sztálin-szobor helyén lenne megfelelőbb - vélekedett a Corvin-köz parancsnoka. Végül megegyeztek abban, hogy ez utóbbi inkább egy 56-os emléktemplomnak lesz méltó helyszíne - olyannak, csak nagyobbnak, amilyent Kiskunmajsára tervezett Csete György. Egyébként Kiskunmajsán van az ország egyetlen 1956-os múzeuma, melyet Pongrátz Gergely maga hozott létre. /Felhívás az 1956-os emlékmű létrehozására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2002. november 7.
Visky András szülei valóságos történetét dolgozta fel legújabb színpadi művében /Kelet-európai Júlia Rómeó nélkül/, melynek nov. 8-án lesz a bemutatója a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Édesapja 1939-ben Magyarországra szökött, itt végezte el az egyetemet, és itt ismerte meg későbbi feleségét. A második világháború után, néhány hónapos házasokként úgy döntöttek, Erdélyben vállalnak szolgálatot, mert egy papnak soha sem a könnyebb utat kell választania. Visszaszöktek Erdélybe. Az 1956-os magyar forradalom romániai hatásaként a szerző édesapját 22 év börtönre ítélték, az édesanyja hét gyermekkel egyedül maradt, a román nyelvet sem beszélte. Férje a szamosújvári börtönben ült, de Júlia semmit nem tudott róla. Gyermekeivel együtt kitelepítették őt is a román Gulágra. Júlia hihetetlen erővel és leleményességgel küzdött gyermekeiért. A darabot egyetlen színész játssza (Szilágyi Enikő m.v.), nem egyszereplős. Történetek, tárgyak, ismerős helyszínek és helyzetek elevenednek. Az előadás rendezője Tompa Gábor. A díszlet-és jelmeztervező Dobre-Kóthay Judit. Az előadás zenéjét Selmeczi György szerezte. /Kelet-európai Júlia Rómeó nélkül. Bemutató a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./
2003. február 21.
Több mint száztagú gyermekkar és 50 tagú felnőtt- és gyermekzenekar működik közre a Kolozsvári Állami Magyar Színház febr. 23-i, A vasárnapi iskola, avagy Noé bárkája címet viselő nagytermi előadásában. Az első részben a Visky András - Selmeczi György író-zeneszerzőpáros jegyezte A vasárnapi iskola látható - ősbemutatóként -, amelynek műfaja zenés misztériumjáték, és összefoglalja az emberiség történetét az első gyermek megszületésétől az első gyilkosságon át a város megalakulásáig. Az előadás második része Benjamin Britten kortárs brit zeneszerző az özönvíz témáját feldolgozó Noé bárkája című gyermekoperája. /Gyermekek és felnőttek előadása. Bemutató a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2003. február 22.
A kolozsvári Állami Magyar Színház febr. 23-i bemutatója több száz embert mozgat meg, a társulat tagjai mellett színpadra lép mintegy 130 gyermek, de az 50 tagú zenekarnak is nagyrésze a zenelíceum diákjaiból tevődik össze. A vasárnapi iskola, avagy Noé bárkája című produkciót Selmeczi György álmodta színpadra, a bemutatón a karmesteri szerepkört is betöltve. Az előadás első része ősbemutatónak számít. A vasárnapi iskola forgatókönyvét Visky András írta, Selmeczi György szerzett hozzá zenét, a második részben pedig Benjamin Britten Noé bárkája című gyermekoperája kerül színpadra. Selmeczi György karmester, zeneszerző, operarendező, egyetemi tanár, zongoraművész. Az előadással azt keresi szellemi és érzelmi értelemben, amely "megvéd bennünket attól a tömérdek fertőzéstől, aminek mi és a gyerekeink is ki vagyunk téve." Ugyanis "elvesztettük a közös pontokat a generációk között." Nem születtek meg a szülő és gyermek közötti közös élmények, közös eszmények. Selmeczi Kolozsváron született, Budapesten él, de lelkileg nem távolodott el szülővárosától. "Kolozsvárnak, az én értékrendemben, van egy szakralitása" - hangsúlyozta. /Köllő Katalin: Rendkívüli újdonság a sétatéri színpadon. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
2003. december 11.
A riport, interjú, stúdióbeszélgetés kategóriában Xantus Gábor: Ruhapista - a kolozsvári világpolgár című filmje bizonyult a legjobbnak. Ruha István pályaképe nem summázható néhány mondatban. Fellépéseinek megannyi helyszínét a világtérképen kell keresnünk, nagynevű karmesterekről és zenekarokról őrzött élményei kötetekre rúgnak. Mit ér a művész, ha érdemes, és mit ér, ha magyar? Művészetről, hitvallásról, koncerttermek csillogó világáról s a haza lámpafénymelegéről szól a Ruha István-portré. Író: Xantus Gábor, szerkesztő: Xantus Gábor, operatőr: Xantus Gábor, rendező: Xantus Gábor, vágó: Tárkányi János, riporter: Selmeczi György. /Kamera Hungária televíziós műsorok fesztiválja 2003. A díjazottak egyike: Xantus Gábor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
2003. december 16.
Dec. 14-én A vasárnapi iskola, avagy Noé bárkája című előadással folytatódott a Kolozsvár Társaság rendezvénye. A színházi előadás után megnyitották Maksay Ádám Képek Kolozsvárról című fotókiállítását, amelyen bevezetőt mondott Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke. Este Selmeczi György A függő város (zenemű képsorokkal, Kolozsvár arcairól) című produkciója következett, amelynek ősbemutatóját Párizsban tartották /(köllő): A függő város - képek Kolozsvárról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2004. március 24.
A kolozsvári Magyar Színház munkatársai, Benjamin Britten: Noé bárkája, valamint Selmeczi György – Visky András: A vasárnapi iskola című előadások résztvevői, mintegy 150 gyermek, színészek, műszakiak, indultak budapesti vendégjátékra az új Nemzeti Színházba. Osztatlan sikert arattak Budapesten, a jegyek már néhány nappal azelőtt mind elkeltek. /Halmos Katalin: Noé bárkája a budapesti Nemzeti Színházban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2005. január 22.
Január 22-étől A Kolozsvári Magyar Opera a Duna Televízióban címmel sorozat indul, amelynek keretében a repertoáron tartott kortárs operákat fogják bemutatni. Az első alkalommal Liszt Ferenc: Don Sanche avagy a szerelem kastélya című operát sugározzák, Selmeczi György előszavával. Az előadást a Magyar Kultúra Napja alkalmával mutatják be. A továbbiakban Vermesy Péter: Ördögváltozás Csíkban, majd Kőmíves János: A néma kertész és Vajda János: Leonce és Léna című operája következik. /Hintós Diana: A Kolozsvári Magyar Opera a Duna Televízióban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
2005. február 25.
Az Arpeggione Kiadó jóvoltából újabb kottakiadvány jelent meg, Buzás Pál zongoraművész és pedagógus Szórakaténusz címmel válogatott erdélyi magyar zeneszerzők zongoraműveiből. Dr. László Ferenc muzikológus a kottafüzet előszavában hangsúlyozta, Hary Béla, Terényi Ede, Csíki Boldizsár, Vermesy Péter, Orbán György, Selmeczi György, Demény Attila, Szalay Zoltán, Könczei Árpád, Magyari Zita és Lászlóffy Zsolt a magyar szellemi közösség tagjai még akkor is, ha némelyikük más hazát választott, de mindegyiküket az Erdély iránti szeretet köti össze. A több mint negyvenéves pedagógiai és művészi múlttal rendelkező Buzás, három nyelven – magyarul–románul–németül – megjelenő újabb kottagyűjteménye az erdélyi soknyelvűséget tárja elénk. /Újabb kottakiadványok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
2005. december 12.
Halmos György zeneakadémiai tanárra és előadóművészre emlékeztek volt tanítványai december 10-én Kolozsváron, a rádióstúdió koncerttermében. Ezt követően a tanítványok a Házsongárdi temetőben virágot helyeztek mesterük sírjára, este pedig a zeneakadémia stúdiótermében hangversenyre került sor. Selmeczi György – a találkozó ötletének elindítója –hangsúlyozta: Halmos György még most is elképesztő jelentőséggel bír életünkben. Rónai István az 1956-os magyarországi forradalmat követő „nehéz” időszakban volt Halmos György tanítványa. A tanár úr óráin viszont sikerült elfelejtenie a környező valóságot, hiszen nem csak zongoratudását tökéletesíthette, hanem zenei és általános műveltségét is. Papp Tibor Halmos fenomenális emlékezőtehetségére, humorára és óráinak interdiszciplináris jellegére emlékezett. Radó Judit is a bukaresti zeneakadémián volt Halmos-növendék. Halmos Györgyre emlékezett még többek között Grossmann Péter Marius Tabacu ismertette Halmos György életútját: a nagyváradi polgári családból hosszú volt az út a kolozsvári zeneakadémiai tanárságig: magába foglalta a bécsi egyetemi tanulmányokat, a második világháború alatt Ukrajnában eltöltött munkaszolgálat megpróbáltatásait, és az ezt követő csodálatos karriert. Ezt követően a volt tanítványok színvonalas hangversenyt adtak. /Nagy-Hintós Diana: Halmos György-emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
2005. december 31.
A Duna Televízió és a Kolozsvári Magyar Opera december 29-i közös operagálája társadalmi eseménnyé vált. Az előadás célja az volt, hogy összehozza a város operakedvelő magyarságát. Ehhez kellett a társulat lelkes támogatója, Selmeczi György, aki egy személyben rendező, karmester, ötletgazda. A műsor ötletdús összeállításáért lehet gratulálni neki. A több mint egy évszázaddal ezelőtti Kolozsvárt idéző képek harmonikusan illeszkedtek az est hangulatához. /Nagy-Hintós Diana: Gála, gála, gála… = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./
2006. február 4.
Könczei Árpád Sepsiszentgyörgyön 1995 februárjáig, öt évig vezette a Háromszék Néptáncegyüttest, majd átköltözött Budapestre. 1995 februárjától a Duna Televízió szerkesztőjeként dolgozik, mondta el a vele készült beszélgetésben. Azóta visszajár, többek között Sepsiszentgyörgyre is, a színházhoz, de régi együtteséhez is. Jó kapcsolata alakult ki Bocsárdi Lászlóval, rendszeres munkatársa lett, Könczei írta a zenét. De nemcsak vele dolgozott, hanem a gyergyószentmiklósi Figurával is, s Parászka Miklóssal a Csíki Játékszínben, Kövesdi István rendezéseinél is közreműködött, négy különféle szatmári darabhoz is szerezhetett zenét. A Háromszék együttes sorra mutatta be Könczei táncjátékait, az Ábelt, a színházzal közösen a Vérnászt, Orza Calin Tündérálom című művét, s az Ördögváltozás Csíkban címűt. Könczei különösen 2000 óta sokat dolgozik itthon, évente 120–140 napot. Közben a Duna Televízió mellett büszke a Talentum sorozatban készített portréira – Orbán Györggyel, Demény Attilával, Jurovits Tamás koreográfussal, Tompa Gábor rendezővel készíthetett műsort, azután Kiss B. Attila operaénekessel, Kosztándi Jenő festőművésszel, Balogh József cimbalomművésszel. 1998-tól hat évig (2005 januárjáig) a Maros együttes művészeti vezetője is volt. Ez a legrégibb együttes Erdélyben, a kilencvenes években nehéz helyzetbe kerültek, nem volt koreográfusuk. Végül azért jött el onnan, mert nem tudta elérni a magyar tagozat önállóságát. A Maros együttesben együtt van a román és a magyar tagozat, s amint a közmondás is jól mondja: közös lónak túros a háta. A két tagozat közötti felfogásbeli a különbség. A magyar folklór az elmúlt években elindult egy új irányba, míg a románoknál nem alakult ki a tudományos kutatási igény. Megrekedtek valahol a Megéneklünk, Románia fesztiválok szintjén. A Maros együttesnél arra számított, hogy az RMDSZ mellé áll, támogatja az önállósulási törekvést, de nem így történt. Erdélyben jelenleg öt hivatásos magyar táncegyüttes működik: a Maros, a Hargita, a Háromszék, a Táncműhely és a nagyváradi Táncegyüttes. Működésük nincs összehangolva. Könczei zeneszerzőként is bemutatkozott, bemutatták Rapszódia című, tárogatóra és zenekarra írott művét, amelyet Kiss Gy. László klarinét- és szaxofonművész felkérésére írt. A másik művét, A fejedelem táncát Selmeczi György rendelte a nyírbátori zenekari napokra. /Bogdán László: Egy áttáncolt élet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./
2006. március 27.
Március 25-én Kolozsváron a Magyar Operában Selmeczi György vezényletével sikeres Bartók-hangversenyre került sor. Selmeczi karmesterként magabiztos partitúraismeretről és a bartóki zenei üzenet hű tolmácsolásáról győzte meg a közönséget, méltatatta az estet Nagy-Hintós Diana. /Nagy-Hintós Diana: Bartókra emlékeztünk. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
2006. április 22.
Sikerrel mutatta be a Kolozsvári Magyar Opera Kálmán Imre operettjét, a Csárdáskirálynőt. A Csárdáskirálynő biztos sikert arat közel száz évvel az ősbemutató után is, Selmeczi György rendező, Venczel Attila díszlettervező és Szakács Ágnes jelmeztervező alkotóhármas munkája eredményeként. A sikerhez a balettkar is hozzájárult. /Nagy-Hintós Diana: Csárdáskirálynő – a biztos siker. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./
2006. szeptember 5.
A Kolozsvári Magyar Opera társulata szeptember 4-én tartotta évadkezdő gyűlését. Simon Gábor igazgató és Szép Gyula aligazgató, valamint Selmeczi György karmester-rendező megköszönte a társulat eddigi tevékenységét. Simon Gábor igazgató kitért a nyári, magyarországi zenei – nyírbátori és zempléni – fesztiválokon elért sikerekre. Szép Gyula aligazgató szerint a Kolozsvári Magyar Opera a legsikeresebb romániai magyar színház. Október 12-re tervezik a Falstaff-bemutatót. Október végén gálaműsorral tisztelegnek az 1956-os forradalom előtt. November első Budapesten, az Erkel Színházban vendégszerepelnek. Selmeczi György karmester-rendező méltatta a két hangversenymester, Barabás Sándor és Ferenczi Endre teljesítményét. Az évadnyitó előadás szeptember 24-én lesz, a Csárdáskirálynővel kezdik a 2006/2007-es évadot. /Nagy-Hintós Diana: Évadkezdés a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
2006. szeptember 9.
Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója az elmúlt évadról számolt be. Három bemutatót tartottak: Az álruhás kertészlány című operát Katona Zs. József rendezésében és az innen elszármazott Gábor Ferenc karmester vezényletével, a Kálmán-operettet, a Csárdáskirálynőt, Selmeczi György rendezésében és Incze G. Katalin vezényletével, majd a Schubert-kamaraopera bemutatója következett, a karmester Kulcsár Szabolcs volt. Két operát turnéváltozatban játszottak. Felléptek Brassóban, Marosvásárhelyen és Nagyváradon. Május végén a Székelyföldön turnéztak, ahol a társulat nagy sikert aratott. Örömmel tettek eleget a Miskolci Operafesztivál szervezői meghívásának. A tél folyamán három rövidebb svájci vendégszereplésre is adódott lehetőség. Augusztusban tíznapos magyarországi fellépéssorozatuk volt. Az új évad első operabemutatója Verdi Falstaff című operája, a tervek szerint október 12-én. Ekkor ünnepelik meg azt, hogy a társulat örökös tagja, Hary Béla karmester ötvenedik évadját kezdte meg. Már elkezdődött Ionel Pantea rendezésében Mozart A varázsfuvola című operának a felújítása, és nem feledkeznek meg a magyarországi 1956-os forradalom tiszteletére rendezett ünnepi gálaestről sem. Idén nem hirdetnek meg bérletes előadásokat. Az eladott bérletek száma annyira lecsökkent, hogy már a bérletek kinyomtatása is feleslegessé vált. /Nagy-Hintós Diana: Új évad: tervek, remények és lehetőségek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./
2006. november 21.
Nagy sikere volt a Bartók Napoknak Kolozsváron, november 18-án a Magyar Opera telt házzal mutatta be A fából faragott királyfit és A kékszakállú herceg várát. Az előadást megismétlik november 21-én, a karmester most nem Selmeczi György zeneszerző, a kolozsvári Magyar Opera állandó vendég-dirigense lesz, mert neki Budapesten van új vonósnégyesének ősbemutatója, hanem Jankó Zsolt, a fiatal, tehetséges karmester. /László V. Ferenc: Bartók: ma, kedden este. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./
